Felperes: dr. Cz. Cs. Alperes: Sz. T.

Tárgyalás időpontja: 
2019. április 26., péntek 10.45
Ügy tárgya: 
személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása
Ügyszám: 
P.21.832/2018.
Tárgyalás helyszíne: 
Kecskeméti Törvényszék
Tárgyaló: 
Fszt. 18.
Ügyszak: 
Polgári
Összegzés: 

A felperes személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet a Kecskeméti Törvényszéken. Az előzetes letartóztatásának meghosszabbítása során, a másodfokon eljáró alperesi törvényszék, illetve annak szervezeti egységeként az első fokon eljáró járásbíróság által meghozott két jogerős elbírált végzéssel kapcsolatban állította személyes szabadságának és az egészséghez fűződő jogának megsértését. Az egyik bírósági határozat kapcsán jogsértésként arra hivatkozott, hogy az előzetes letartóztatásának meghosszabbítása kapcsán az óvadék megállapítására tett indítványról az alperes szervezeti egységeként eljáró járásbíróság nem döntött, továbbá az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról hozott bírósági határozattal szemben benyújtott fellebbezését haladéktalan intézkedési kötelezettség helyett 18 nap késedelemmel terjesztette fel a másodfokon eljáró alperesi törvényszékhez. A másik bírósági határozattal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy az előzetes letartóztatásának ismételt meghosszabbításáról hozott első- és másodfokú határozatban az alperes és az első fokon eljáró járásbíróság ismételten nem döntött az óvadék megállapítása iránti indítványáról.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezésében a vitatott bírósági határozatok kapcsán utalt arra, hogy az óvadékról való bírósági döntés elmaradása nem eredményezte a felperes személyi szabadságának, illetőleg egészséghez fűződő jogának a megsértését. A személyi szabadságának korlátozására ugyanis a felperes előzetes letartoztatásának folyamatos hosszabbítása miatt került sor, az óvadéknak a későbbi, új eljárás keretében történő vizsgálata nem eredményezte a vele szemben alkalmazott letartóztatás kényszerintézkedés módosítását. A fellebbezés késedelmes felterjesztése, valamint az óvadékról való döntés elmaradása a felperesnél nem eredményezhetett a szabadságától megfosztott személyeknél általánosan jelentkező alap stresszhelyzettől magasabb lelki egészségsérelmet. A második bírósági határozat kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy az alperes határozata indokolásában az óvadék iránti indítvány megalapozatlanságának indokát adta, arról külön alakszerű határozatot a bíróságnak nem kellett hoznia.

Közérdeklődésre számot tarthat: 
Igen
Egyéb információ: 

Az ügy perfelvételi tárgyalással kezdődik. A perfelvételi szak esetleges lezárását követően az érdemi tárgyaláson akár ítélethirdetés is várható.

Eljáró bíróság: