Ítélet Hagyó Miklós és társai ügyében

A Kecskeméti Törvényszék ítéletet hirdetett Budapest egykori főpolgármester-helyettesének és társainak büntetőügyében.

A Törvényszék megállapította Hagyó Miklós I. r. vádlott bűnösségét hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében, ezért őt két év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette.

A bíróság a vádat annyiban találta bizonyítottnak, hogy Hagyó a szentendrei utastájékoztató kapcsán a szerződésszerű teljesítés tényleges megtörténte előtt utasította a IV. r. vádlottat a teljesítés igazolására.

Ugyanakkor az ügyészség nem bizonyította Hagyó bűnösségét az úgynevezett Nokia-dobozos ügyben. A vád egyetlen bizonyítékon, Balogh Zsolt IV. r. vádlott ügyészség előtt tett vallomásán alapult, melyet a bíróságon visszavont. Az ügyészség a bírósági tárgyalással párhuzamosan is tovább nyomozott, de semmilyen egyéb bizonyítékot nem terjesztett a bíróság elé. Így a törvényszék a vádlottat e körben bizonyítottság hiányában felmentette. Nem bizonyította az ügyészség Hagyó bűnösségét az AAM Zrt. vonatkozásában terhére rótt bűncselekményben sem.

A II. r. vádlottat is fel kellett menteni, mert az ügyészség által a terhére rótt két szerződésből az egyiket egyáltalán nem kötötték meg, a másikban pedig nem bizonyították, hogy utasítást adott volna a szerződés megkötésére.

A III. r. vádlottat (a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját) bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, ezért egy év hat hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Vonatkozásában bizonyítást nyert egyes szerződések körében a visszaélés, viszont az ügyészség nem tudta bizonyítani a legsúlyosabb részcselekményekben a bűnösségét (takarítási szerződés, AAM Zrt.-vel, CC Soft Kft.-vel kötött szerződések).

A VIII. r. vádlottat (a BKV Zrt. egykori kommunikációs igazgatóját) a bíróság hűtlen kezelés bűntettében és kettő rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében bűnösnek találta, ezért őt egy év tíz hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Esetében sem bizonyította az ügyészség valamennyi vádbeli szerződés vonatkozásában a visszaélést.

A XIV. r. vádlottat (a BKV Zrt. korábbi humánpolitikai igazgatóját) a bíróság felmentette. Felmentését maga az ügyészség indítványozta. Részére az ügyészség által sem támadott kollektív szerződésben megállapított mértékű végkielégítés került csak kifizetésre.

Az ügyészség nyolc vádlott tekintetében állította, de nem bizonyította, hogy tettüket bűnszervezetben követték volna el, nem bizonyította a vádlottak összehangolt működését. Az alkalomszerű, egymáshoz nem kapcsolódó, kizárólag egyéni érdektől vezérelt bűncselekmények pedig a törvény szerint nem minősülnek bűnszervezetben történő elkövetésnek.

A tizenöt vádlottból a bíróság kilencet elítélt. Az elsőfokú ítélet megállapítása szerint Hagyó és Balogh terhére a vádbeli 500 millió forintból 39.600.000 Ft. elkövetési érték, Antal Attila III. r. vádlott terhére a vádbeli 1 milliárd forintból 10.737.822 Ft. elkövetési érték került bizonyításra, míg a II. r. vádlott esetében a vádbeli 500 millió forintot egyáltalán nem sikerült bizonyítani.

A bíróság a büntetéseket értelemszerűen nem az ügyészség által állított, hanem csak a bizonyítani tudott elkövetési értékkel arányban állóan szabta ki. A régóta követett bírói gyakorlat szerint a bizonyított elkövetési értékkel a kiszabott büntetések arányban állnak. A börtönbüntetések végrehajtását az eljáró bíró felfüggesztette.

Kecskemét, 2016. január 16.

Kecskeméti Törvényszék