A Jászkunság önállóságának megszüntetése után (1876) Pest vármegye vette birtokba a kiskun kapitányság régi épületét, s itt mint közigazgatási központban helyezték el az új szervezésű járásbíróságot, később még a másodfokú közigazgatási szervet, a járási főszolgabíróságot. A fejlődős közigazgatási szervezet növekvő helyszükséglete az 1920-as években szinte már túlzsúfoltságot mutatott, egyre sürgetőbbé vált az együttműködő intézmények szétválasztása, sajátos elkülönítése. Az ügy megoldását 1926-ban a járásbíróságnál végzett törvényszéki vizsgálat megállapításai is sürgették, hiszen megállapították, hogy a régi épület zsúfolt, már nem felel meg közegészségügyi szempontból sem az intézményi céloknak.

A kecskeméti törvényszék elnöke 1926. júliusában megkereste Kiskunfélegyháza polgármesterét, hogy a város közönsége hajlandó volna-e az igazságügyi kormányzatot az új épület megépítésében segíteni, anyagilag támogatni. A képviselő-testület tudatában volt annak, hogy ha áldozatok árán is, az új bírósági épület felépítésével a város csak nyerhet. Megoldhatja az egyéb hivatalok elhelyezésének legégetőbb gondjait és egy szép épülettel a fejlődő városképet is javíthatja. Ezért határozatilag kijelentette, hogy az új bírósági épület részére hajlandó örök tulajdonul 500 négyszögöles telket, továbbá az építéshez 200 ezer darab téglát önköltségi áron biztosítani. Ezt a javaslatot a közgyűlés támogatólag felterjesztette az Igazságügyi Minisztériumba, s ezzel tulajdonképpen megindultak a beruházás előkészületi munkálatai.

Sokoldalú vita és érdekegyeztetések után az új bírósági épület építési telkeként a Boczonádi Szabó nemesi kúria telekrészét vásárolták meg, itt volt valamikor az első postaház, itt volt a Budai úton a Budai városkapu.

Az építési tervek elkészítésére a beruházó minisztérium Orbán Ferenc műépítésznek adott megbízást. Az egyemeletes épület súlypontja a főhomlokzat kezdetét hangsúlyozó bástyaszerű torony erőt és egyben könnyedséget mutató műkő toronypártával. A Holló Lajos utcai főhomlokzat falsíkjait három lizénás, műkőszegélyes falpillér tagolja. Könnyedséget és biztonságot sugároznak a belső épületdíszek, az előcsarnok díszítése is. Különösen szép volt egykor a torony főhomlokzatán elhelyezett, műkőből készített pompás Kossuth-címer tölgyfaágakkal. A míves állami szimbólumot Mailáth József készítette.

Az épületegyüttes (bíróság + börtön) kiviteli tervpályázatát társas vállalkozásban Erdélyi András és Brener Imre budapesti vállalkozók nyerték meg. Az építést 1929. év folyamán félegyházi szakemberek közreműködésével befejezték. Az összes kőfaragó, szobrász és műkő munkát a jónevű Ujszászy és Mailáh műkőgyár készítette.

A nagyszabású középületben a járásbíróság, a közjegyzőség és a telekkönyv kapott tágas, modern elhelyezést. Az udvar belsőben épült börtön feladatához illő egyszerűséggel készült. A megvalósult épületterv hűen tükrözi a tervező céljelölő fő elvét, hogy az épület térbeli megjelenésével mutassa az erőt, jelképezze a hatalmat. A 70 éves épület tömegének hangsúlyos elhelyezésével, szép arányaival mai is meghatározó épülete a félegyházi városképnek.

Az épületben 1929-ben kezdte meg működését a magyar királyi járásbíróság. A bíróság első elnöke Dr. Bencsik Géza bíró lett. A bírósági, közjegyzői és telekkönyvi feladatokat 3 beosztott bíró, 1 jegyző, 1 joggyakornok, 3 telekkönyvvezető, 1 irodafőtiszt, 1 irodasegédtiszt, 3 kezelő, 3 díjnok, 3 ideiglenes díjnok és 2 bírósági végrehajtó látta el.

Napjainkban a felújított épületben 5 bíró, 3 fogalmazó, 9 tisztviselő, 2 ügykezelő és 2 hivatalsegéd látja el az igazságszolgáltatási feladatokat Kiskunfélegyházán és az illetékességi területéhez tartozó településeken: Bugac, Fülöpjakab, Gátér, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás és Tiszaalpár.