Az 1696 óta szabadalmas mezőváros Baján 1699-ben állították fel a feudális viszonyoknak megfelelő megyei törvényszéket /sedriát/.

A modern értelemben vett bíróságot, a Bajai Királyi Járásbíróságot az 1870. évi XXXI tc. nyomán a 9225/1871. IME. sz. rendelet szervezte meg. Ekkor felsőbb bírósága a Szabadkai Királyi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla volt.

Az 1872 - 1876 között pedig királyi törvényszék is működött Baján, amelyhez a helyi járásbíróság mellett a bácsalmási járásbíróság is tartozott. Az 1875. évi XXXVI. tc. alapján a járásbíróság ismét a Szabadkai Királyi Törvényszékhez tartozott.

Az ezt követő több évtizedes törvényszék visszaállítása iránti mozgalom, több kezdeményezés /1877, 1891, 1900/ nem járt eredménnyel az I. világháború előtt. Ezt követően Baja szerb megszállás alá került, ekkor a járásbíróság valamennyi dolgozója 1919. január 29-én megtagadta a hűségeskü letételét a megszálló hatalomra. Bács-Bodrog Vármegye alispánja előterjesztésére /1921. február 26./ már a szerbek kivonulása után a járásbíróság a Szekszárdi Királyi Törvényszék Bajai Kirendeltsége mellett működött /1922 - 1940/, majd a királyi törvényszék önállósodott. Így ezen idő előtt a Pécsi, majd a Szegedi Ítélőtáblához tartozott a járásbíróság is.

[ ] Bács-Kiskun Megye létrehozásával Baján csak a járásbíróság működött tovább, ekkortól fellebbviteli bírósága a Bács-Kiskun Megyei Bíróság.

A 2/1962. /IV. 25./ IM. r. a Bácsalmási Járásbíróságot megszüntetve illetékességi területét a Bajai Járásbírósághoz csatolta, amelynek neve a járások megszüntetésétől Bajai Városi Bíróság lett.

A bajai járási /városi/ bíróság előbb a mai Jelky téren, 1979-től a jelenlegi épületében működik, amely utóbbi már bírósági épületnek készült.

Az utóbbi 50 évben a járási /városi/ bíróság elnökei voltak:

dr. Kárpáti Jenő (1953-1970)
dr. Sárközi István (1970-1989) nevéhez fűződik a bírósági épületének építtetése, az átköltöztetés kivitelezése
dr. Wolf Béla (1989-2000)
dr. Schrick Andor (2000-2001)
dr. Csordás Pál (2002-2014)