Tájékoztató a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról VII.

VI. Azonnali jogvédelem

 

  • Mi az azonnali jogvédelem?

 

A közigazgatási perekben az azonnali jogvédelem fogalma újdonság ugyan, de annak tartalma korábban is ismert jogintézményeket takar.

 

Az új fogalom

  1. a közigazgatási per megindításának halasztó hatályát,

  2. a halasztó hatály feloldását,

  3. előzetes bizonyítás elrendelését és

  4. ideiglenes intézkedés megtételét teszi lehetővé újragondolt szabályok szerint.

 

 

  • Jogvédelem már a bíróság jogerős döntése előtt

 

A jogintézmény célja, hogy a közigazgatási perben hozandó bírósági ítélet jogerőre emelkedése előtt az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjesztő fél előadhassa indokait a bíróság gyors intézkedését kérve.

A kérelem alapján a bíróság 15 napon belül megvizsgálja, hogy a közigazgatási cselekmény, vagy az azzal előidézett helyzet

 

  1. közvetlenül fenyegeti-e hátránnyal a kérelmezőt,

  2. indokolt-e a kialakult helyzet fenntartása vagy

  3. szükséges-e a kialakult vitás helyzet ideiglenes rendezése.

 

Amennyiben az előadott indokok alapján valószínűnek tűnnek a kérelmező által előadottak, a bíróság még a jogvita végleges rendezése előtt, legfeljebb a végleges döntés meghozataláig intézkedik, hogy további hátrány ne következzen be, illetve addig is a felekre kötelező erővel rendezi a kialakult jogi helyzetet.

 

 

  • A kérelem

 

A kérelem előterjesztője az lehet, aki valószínűsíti, hogy

 

  1. a vitatott közigazgatási cselekmény (tipikusan a közigazgatási döntés vagy annak következménye) jogát vagy jogos érdekét sérti vagy

  2. az őt közvetlen hátránnyal fenyegeti.

 

Ezt a kérelemben pontosan és részletesen meg kell jelölni és valószínűsíteni kell okiratokkal vagy más módon, hogy a kérelmet előterjesztő által előadottak valósak és a sérelem vagy hátrány elhárításához szükséges a bíróság döntése.

 

 

  • Nincs hiánypótlás

 

A kérelem gondos indokolása azért is fontos, mert a bíróság hiánypótlásai felhívást nem bocsáthat ki, bizonyítást a kérelem megalapozottsága érdekében korlátozottan, csak az ideiglenes intézkedés tárgyában folytathat.

 

 

  • A felek meghallgatása és az ellenérdekű fél nyilatkozata nem kötelező

 

A bíróság nem köteles a feleket a kérelem tárgyában nyilatkoztatni, de ha úgy látja, beszerezheti nyilatkozataikat. Ezt megteheti akár telefonon, akár elektronikus úton, e-mailben is.

 

 

  • Gyors döntés

 

A bíróság számára 15 nap áll rendelkezésre, hogy megfontolja a kérelem indokait. A végzés ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság szintén 8 napon belül köteles elbírálni.

 

 

  • Mérlegen a közérdek és a magánérdek

 

A döntés során a közérdek és a magánérdek mérlegelése történik meg.

 

A közigazgatási szervek tevékenységüket a köz érdekében végzik. A közigazgatási per azonban azért indul, mert a felperes a közigazgatási cselekmények miatt – állítása szerint – sérelmet szenved. A bíróság a perben a közigazgatás tevékenységének jogszerűségét bírálja el, és a bíróság mindenkire, tehát nem csak a peres felekre kötelező erővel dönt a jogsérelem fennálltáról vagy annak hiányáról.

 

Éppen amiatt, hogy a közigazgatási cselekményt csak a bíróság jogerős ítélete után tekinthetjük jogszerűnek vagy jogsértőnek, indokolt lehet, hogy a bíróság gondoskodjon arról, hogy amíg e kérdésben nem dönt, a fennálló helyzet ne változzék vagy éppen ideiglenesen rendezést nyerjen.

 

A közigazgatási cselekmények által megtestesített vélelmezett közérdekkel szemben tehát lehetőség van a kérelmező magánérdekének figyelembe vételére. Ugyanakkor a bíróság az ellenérdekű fél érdekét is szem előtt kell, hogy tartsa.

 

 

  • Milyen döntést hozhat a bíróság?

 

  1. A közigazgatási per megindításának általában nincs halasztó hatálya a közigazgatási döntés végrehajtására. A bíróság viszont dönthet a halasztó hatály elrendeléséről, így a végrehajtás nem foganatosítható. A döntés lehet teljes vagy részleges is, attól függően, hogy az azonnali és hatékony jogvédelmet milyen körű döntés szolgálja.

 

  1. Amennyiben azonban a keresetindítás halasztó hatályú a közigazgatási döntés végrehajthatóságára nézve, a bíróság a halasztó hatályt feloldhatja és a végrehajthatóvá teheti időlegesen a döntést, így az abból eredő jogok és kötelezettségek részben vagy egészben gyakorolhatók.

 

  1. Amennyiben a jogvita jellege indokolja, a bíróság ideiglenes intézkedést hozhat, a per befejezéséig rendezheti a felek viszonyát. E körben akár bizonyítást is folytathat a bíróság.

 

  1. Ha a jogvita eldöntéséhez bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség, és az valószínűleg később már nem lenne foganatosítható vagy észszerűbb, hogy az így beszerezhető bizonyíték már rendelkezésre álljon, a bíróság előzetes bizonyítást rendelhet el. A bizonyítás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

 

  • Meddig tart az azonnali jogvédelem időbeli hatálya

 

Az azonnali jogvédelem legfeljebb a jogerős bírósági döntésig tart.

 

Ugyanakkor a bíróság eltérő időpontot is meghatározhat, a döntését kérelemre vagy hivatalból hatályon kívül is helyezheti. E körben is az jogvédelem szükségessége dönt.

 

Amennyiben arra már nincs szükség, az azonnali jogvédelmet elrendelő végzés hatályon kívül helyezésének van helye.

 

 

  • Több kérelem is előterjeszthető

 

Több jogvédelmi eszköz párhuzamos alkalmazására is lehetősége van a bíróságnak, amennyiben az indokolt kérelem alapján azt szükségesnek találja.