Tájékoztató a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról VI.

VI. Milyen érdemi határozatot hozhat a közigazgatási bíróság?

 

A kereseti kérelem alapvetően kijelöli azt, hogy a bíróság milyen döntést hozhat.

A kereseti kérelmet azonban nem annak megjelölése, hanem tartalma alapján veszi figyelembe a bíróság.

 

A közigazgatási tevékenység jogszerűségét azonban a bíróság mindig a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, még pedig annak megvalósulása időpontjában fennálló tények figyelembevételével.

 

  1. Keresetet elutasító döntés:

  1. Amennyiben a felperes kereseti kérelmét nem tartja megalapozottnak, úgy a kereseti kérelem elutasításáról dönt a bíróság.

  2. A bíróság akkor is keresetet elutasító döntést hoz, ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

 

  1. Keresetnek helyt adó ítélet:

Amikor a bíróság felperes kereseti kérelmét megalapozottnak tartja, az alábbi döntéseket hozhatja:

  1. a közigazgatási cselekményt megváltoztatja

  2. megsemmisíti

  3. hatályon kívül helyezheti

  4. szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi

  5. a közigazgatási szervet marasztalja

  6. a jogsértés tényét megállapítja.

 

A 2018. január 1-jét követően indult perekben amennyiben az ügy természete, a törvényi szabályozás megengedi és a tényállás tisztázott, a bíróság elsődlegesen a közigazgatási cselekményt megváltoztatja.

 

Csak megváltoztatási lehetőség hiányában van lehetőség a közigazgatási cselekmény megsemmisítésére vagy hatályon kívül helyezésére.

A két ítéleti döntés között a lényegi különbség az, hogy főszabály szerint a bíróság megsemmisítő döntést hoz a közlésre visszamenőleges hatállyal, ellenben hatályon kívül helyez az esetben, amikor a hatályvesztés időpontját a közlésre visszamenőleges hatálytól eltérő módon határozza meg.

 

A bíróság akkor állapítja meg ítéletben a jogsértés tényét, amennyiben sem megváltoztatás, sem megsemmisítés, és még marasztalás sem lehetséges, de emellett a felperesnek mégis fontos érdeke fűződik a megállapításhoz (vagy a jogsérelem így elhárítható).

A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény polgári perben történő előterjeszthetőségének feltétele az, hogy a közigazgatási bíróság a jogsértés tényét ítéletben állapítsa meg.