Tájékoztató a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról V.

IV. Milyen kereseti kérelem előterjesztésére van lehetőség?

1. A közigazgatási per tárgya lehet (azaz a közigazgatási jogvita fogalma)

 

Az új Közigazgatási perrendtartás az ún. hézagmentes jogvédelem elvét megteremtve kiszélesíti a közigazgatási perben tárgyalható közigazgatási jogvita fogalmát.

 

1.1. 2018. január 1-jétől:

  • a közigazgatási szervek

  • közigazgatási jog által szabályozott és

  • az érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező

  • valamennyi cselekménye vagy a cselekmény elmulasztása jogszerűsége

közigazgatási perben vitatható lesz.

 

1.2. Kizárt az alábbi esetekben közigazgatási pert indítani:

 

  • kormányzati tevékenységgel összefüggésben (különösen honvédelemmel, külüggyel, idegenrendészettel kapcsolatban)

  • önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos cselekmény jogszerűsége tárgyában

  • az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.

 

2. Milyen formában kezdeményezhető közigazgatási per?

 

2.1. A keresetlevél fogalma

 

A közigazgatási per keresetlevél benyújtásával kezdeményezhető.

 

A keresetlevél nem más, mint az az irat, amelyben a felperes (eljárást kezdeményező fél) leírja, hogy valójában mit kér a bíróságtól.

 

2.2. A közigazgatási perben előterjeszthető kereseti kérelem fajtái

 

  1. a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása

  2. közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása (mulasztási per)

  3. a közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása

  4. a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés (marasztalási per)

  5. közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés

  6. közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének megállapítása (megállapítási per)

 

2.3. A keresetlevél tartalma

 

Az eljárást kezdeményező beadványnak szigorú alaki, tartalmi követelményei vannak, de a jogi képviselő nélkül eljáró felperes számára „kedvezmény”, hogy a keresetlevelet külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

 

Nyomtatvány hiányában, ha a felperes úgy dönt, hogy nem nyomtatványon terjeszti elő a keresetlevelét, akkor annak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. meg kell jelölni az eljáró bíróságot

[közigazgatási perben ez vagy

  1. a Fővárosi Törvényszék vagy

  2. valamelyik regionális illetékességgel eljáró közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy

  3. bármely megyeszékhelyen található közigazgatási és munkaügyi bíróság (társadalombiztosítás, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos perekben, illetve közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben];

 

  1. meg kell jelölni a felperes és az alperes nevét, címét vagy székhelyét, továbbá, ha ismert, képviselőjének nevét, lakcímét vagy székhelyét – továbbá csak a felperesnek az adóazonosító számát és cégjegyzékszámát);

  2. meg kell jelölni, hogy milyen közigazgatási tevékenységet vitat a felperes és arról mikor szerzett tudomást;

  3. le kell írni azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy miért éppen annak a bíróságnak van hatásköre és illetékessége;

  4. meg kell határozni, hogy mi az a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem, amely miatt a felperes a közigazgatási bírósághoz fordult;

  5. és végül határozott kérelmet kell előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy a bíróságtól milyen döntést vár a felperes.

 

+ Ha a felperesnek van jogi képviselője, akkor a felperes jogi képviselőjének neve, székhelye, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző neve, telefonos és elektronikus elérhetősége is a keresetlevélben feltüntetendő.

 

Megjegyzés: peres eljárási illetéket a közigazgatási perben általában a keresetlevélen előzetesen nem kell leróni, figyelemmel arra, hogy e per tárgyi illetékfeljegyzési jog kedvezménye mellett indítható meg, azaz a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt – pervesztesség/pernyertesség arányában – a le nem rótt eljárási illetékről, annak viseléséről.

 

2.4. A keresetlevél hiányosságainak következménye

 

  1. a bíróság a keresetlevelet visszautasítja – ha a hiányos adatok miatt nem tud foglalkozni az üggyel vagy

  2. hiánypótlásra szólítja fel felperest, megjelölve abban, hogy mit vár a felperestől, milyen tartalommal kell a keresetlevelet előterjeszteni.

 

2.5. A keresetlevél előterjesztésének/benyújtásának a helye

 

  1. Az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél: amennyiben a közigazgatási per tárgya egy, a felperes részéről jogsértőnek tartott határozat vagy közigazgatási cselekmény.

 

  1. Bíróságnál pl.:

  • közigazgatási szerződéssel kapcsolatos jogvitában

  • közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitában (kivéve: a Közszolgálati Döntőbizottság határozatát támadó kereseti kérelmet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz kell benyújtani)

  • mulasztási per kezdeményezésénél

  • marasztalási per indításánál

  • mulasztási perben hozott ítélet kikényszerítése iránti per

 

  1. Kúriánál: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló kérelmet.

 

 

2.6. A keresetlevél előterjesztésének ideje

 

A közigazgatási jogvita kezdeményezésének a lehetősége nem korlátlan időben.

 

Amennyiben egy közigazgatási cselekményt közölnek (jellemzően egy közigazgatási döntést), úgy általában 30 napon belül kell a vitatott cselekmény közlésétől számítva azt előterjeszteni. A Kp. szerinti 30 napos keresetindítási határidejétől eltérő, rövidebb keresetindítási határidőket törvények megállapíthatnak.

 

Amennyiben a cselekményt nem kell közölni, akkor legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított 1 éven belül terjeszthető elő kereseti kérelem.

 

A különös közigazgatási perek ettől eltérő időpontokat is jelölhetnek.

 

2.7. A keresetlevél előterjesztésének módja

 

  1. Gazdálkodó szervezet és jogi képviselővel eljáró természetes személy felperes: kizárólag elektronikus ügyfélkapun keresztül.

 

  1. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy:

    1. papír alapon

    2. elektronikus ügyfélkapun keresztül.

 

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél, amennyiben nem elektronikus úton terjeszti elő a keresetlevelét, annak következménye a keresetlevél visszautasítása.

 

3. Ki jogosult a közigazgatási per kezdeményezésére (azaz ki lehet a felperes)?

 

  1. Akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti (jellemző módon egy, a közigazgatási pert megelőző eljárásban résztvevő ügyfél);

 

  1. az ügyészség, ill. törvényességi felügyeletet gyakorló szerv;

 

  1. az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt – amennyiben a hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti;

 

  1. civilszervezet, amely a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább 1 éve folytatja tevékenységét, és a közigazgatási tevékenység érinti a nyilvántartásba vett tevékenységét;

 

  1. érdekképviseleti szervezet vagy köztestület, amelynek alapító okiratban rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti.