Tájékoztató a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról

A közigazgatási bíráskodásnak jelentős történeti hagyományai vannak Magyarországon. A közigazgatási bíráskodás fejlődéstörténetében az első általános hatáskörű – akkor szervezetileg önálló – bíróságot az 1896. évi XXVI. törvénycikk a magyar királyi közigazgatási bíróságról (https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6643) hozta létre, és az egészen az 1949. évi II. törvény hatálybalépéséig folyamatosan működött. E törvény a közigazgatási perek (pertípusok) lényeges szabályait is tartalmazta.

A II. világháborút követően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény tette ismét lehetővé a közigazgatási határozatok szűk körének bíróság előtti megtámadását, de csak mint mint kivételes jogorvoslati lehetőséget. 1973-tól a polgári perrendtartás kódexében (Pp.) szabályozták az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadását.

Az 1989. október 23-án módosított 1949. évi XX. törvény (a Magyar Köztársaság Alkotmánya) 50.§ (2) bekezdése úgy rendelkezett, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A rendszerváltást követően a 32/1990. (XII.22.) AB határozat is hozzájárult ahhoz, hogy megszülethessen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának mai rendje. Ezen AB határozat nyomán alkotta meg az Országgyűlés a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvényt. A bíróságok innentől kezdve alapvetően minden közigazgatási határozat törvényességi vizsgálatára hatáskört kaptak. A hatáskör kiszélesítését jelentette az, hogy a bíróság előtt fel lehetett lépni a közigazgatási szerv jogsértő hallgatásával szemben (ha a szerv hatásköre és a jogszabályi feltételek fennállása ellenére nem jár el).

A hatályos szabályozás azon alapul, hogy az Alaptörvény és az új bírósági szervezeti törvény megalkotását követően létrejöttek az egységes bírói szervezeten belül működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok (2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról). Jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek; a bíróság első fokon jár el a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

 

Az új modell létrejöttével egyidejűleg kezdetét vette a szakmai vitasorozat, amely a közigazgatási bíráskodás és a közigazgatási per szabályainak megújítását célozta. E folyamat keretében a Kúria három ízben is foglalkozott a kérdéssel joggyakorlat elemzése keretében (lásd: http://www.kuria.birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_jelentes_kozigazgatasi_perek.pdf;

http://www.kuria.birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_kozigazgatasi_perjog_joggyakorlat-elemzo_csoport_osszefoglalo_velemenye.pdf; http://www.kuria.birosag.hu/sites/default/files/joggyak/a_kozigazgatasi_birsagok_vizsgalati_targykorben_joggyakorlat-elemzo_csoport_osszefoglalo_velemenye.pdf ).

A Kormány a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozat határozatában elrendelte a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 98/2015.(III. 13.) OBHE számú határozatával az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátása céljából létrehozta az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoportot, mely 2015. március 19. napjától működik biztosítva azt, hogy a kodifikációs folyamatban a bíróságok véleménye is megjelenjen.

A kodifikációs folyamat eredményeként került elfogadásra az Országgyűlés által 2017. február 21. napján a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.), amelyet 2017. március 1. napján hirdettek ki.